Romaság – Határok nélkül konferencia

A konferenciára a Fehér Gyűrű Egyesület is meghívást kapott, amin az egyesület elnöke, Fügedi László vett részt.

Támogatáskezelő: soha nem költött még a kormány akkora összeget a romák felzárkóztatásra,
mint most

Romaság – Határok nélkül címmel zajlott 3,5 éves program a Kárpát-medencében a halmozottan
hátrányos helyzetű romák felzárkóztatására. Ennek eredményeit ismertették június 23-án
Szegeden – számolt be róla a Délmagyar.hu.

Az elmúlt 10 évben nem volt olyan nagy léptékű, romákról szóló kutatás, mint ami tavasszal zajlott
Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület
konzorciumvezetésével. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő megbízásából a Kutatópont Kft. 4500
fős mintán vizsgálta a magyarlakta területeken élő roma családok identitását, illetve szociális-és
munkaerőpiaci helyzetét. Az eredményekről szerdán számoltak be a Szegedi Dóm
Látogatóközpontban rendezett konferencián.

Rétvári Bence fővédnök, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese felidézte: 2010
előtt a romakérdés emberjogi kérdés volt csupán, így konkrét segítséget nem kaptak, csak jogi vitákat
rendeztek a cigányság és a magyarság között.
– A mostani politika lényege, hogy segítséget nyújtsunk: ösztöndíjakat adunk például a különböző
iskolai végzettségek megszerzéséhez. A problémáikat pedig nem irodákból kezeljük, hanem jelen
vagyunk a romák között, mert csak így lehet megérteni, mire van szükségük – tette hozzá.

Monszpart Zsolt, a Támogatáskezelő főigazgatója pedig kiemelte: soha nem költött még a kormány
akkora összeget a roma leszakadás csökkentésére, illetve felzárkóztatásra, mint most.

A konferencián részt vett Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is, aki – mint
fogalmazott – virág helyett két gyereket hozott. Alberti Annamária verset szavalt, majd Michi
Denisával közösen elénekelték a cigány himnuszt. A lányok kicsi koruk óta az otthon lakói, ők is
erősítik azt a 20 százalékot, akik roma származásúak.

– Mi minden június 4-én megtartjuk a Szövetségkötés napját, mely többet jelent, mint Trianon. Mert
mi mindannyian az Újszövetség népe vagyunk, ez pedig bőrszíntől függetlenül összeköt bennünket
– fogalmazott Böjte atya.

Latorcai Csaba, az EMMI közigazgatási államtitkára a 912 millió forintos támogatással megvalósult,
három éves projektről elmondta, a Kárpát medence magyarlakta vidékein élő, hátrányos helyzetű
romák felé fordultak. A cél nem a segélyezés, hanem hogy képessé tegyük őket végzettséget, majd
munkát szerezni – fogalmazott.

Székely Levente, a kutatás vezetője arról beszélt, milyen helyzetképet tudtak felmutatni a roma
közösségekről.
– A felmérésből az derült ki, hogy a magyarországiak és erdélyiek közel fele annak ellenére elégedett
az életével, hogy sokan közülük nagyon szegényes körülmények között élnek. Felvidéken ez az arány
valamivel rosszabb volt. A megkérdezettek több mint 80 százaléka magyar anyanyelvűnek tekinti
magát, a többség pedig identitásában is elsősorban magyarnak vallja magát. Az is kiderült, hogy a
megkérdezett vállalkozások közel fele alkalmazott már roma származású munkavállalót és többnyire
elégedettek a munkájukkal. Ez azért is fontos, mert a romák többsége személyes helyzetének
javulását a munkapiactól és nem a támogatásoktól várja – foglalta össze a több ezer oldalas
munkaanyag néhány lényeges pontját a kutatás vezetője.

Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke a konferenciára küldött videoüzenetében elmondta: a
kutatás célja az volt, hogy megmutassa a legfontosabb teendőket, illetve azt, hogy milyen
területeken tudják majd a leghasznosabban elkölteni a következő időszak pályázati forrásait.

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.