ÁLDOZATSEGÍTÉS, ÁLDOZATVÉDELEM – Infojegyzet (Országgyűlés Hivatala)
A magyarországi áldozatsegítési rendszer több évtizedre visszanyúló alapokon nyugszik. Az Infojegyzet átfogó képet kíván nyújtani a hazai áldozatsegítés helyzetéről és intézmény- rendszeréről.
A bűncselekmények áldozataira való állami és társadalmi szintű odafi- gyelés a társadalmi szolidaritás és méltányosság elveire épülve, az el- múlt évtizedekben alakult ki és erősödött meg Magyarországon. Ez alap- vetően az áldozatok által elszenvedett testi-lelki sérülések és gazdasági hátrányok felismerését és kompenzációját, valamint a sérelmek helyre- állítását jelenti. Ezek biztosítása bizonyos nemzetközi egyezmények által is elvárt kötelezettségünk.
Hazánkban 2006. január 1-jétől létezik az állam által működtetett áldozatsegítési szervezetrendszer, de már az 1990-es évektől megin- dult a támogatórendszer kiépítése, alapvetően civil szervezetek közre- működésével.
SÉRTETTEK ÉS ÁLDOZATOK
A köznyelvben a két fogalom gyakran szinonimaként jelenik meg, mi- közben a sértett inkább büntetőjogi kategória, míg az áldozat inkább kri- minológiai. A területet alapvetően szabályozó 2005. évi CXXXV. tör- vény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami káreny- hítésről (a továbbiakban: Ást.) indokolása szerint „a sértett minden eset- ben áldozat, az áldozat azonban lehet olyan személy is, aki nem sértett.”
A sértett fogalmát a 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról 50. §-a rögzíti, míg az áldozatot az Ást. 1. §-a definiálja: a Magyarország terü- letén elkövetett bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, amennyiben a törvény személyi hatálya alá tartozik: magyar és EU-s állampolgár; Magyarországon vagy az EU területén jogszerűen tartózkodó személy; emberkereskedelem áldozataként azonosított személy; nemzetközi meg- állapodás vagy viszonosság alapján erre jogosult személy.
Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/29/EU irány- elvének 2. cikke szerint az áldozat olyan természetes személy, aki köz- vetlenül bűncselekmény következtében sérelmet szenvedett (ideértve a fizikai, szellemi vagy érzelmi sérülést, vagy gazdasági hátrányt); és a közvetlenül bűncselekmény következtében életét vesztett személy csa- ládtagjai, akik e személy elhalálozása folytán sérelmet szenvedtek (a to- vábbiakban részletesebben felsorolva).
Teljes cikk elolvasása/letöltése PDF-ben
