VSE konferencia Stockholmban – 2018. május 23-24.
2018. május 23-án Stockholmban a svéd királyné nyitotta meg a VSE éves konferenciáját: elmondta milyen fontos számára az áldozatsegítés és az, hogy a rászorulók a lehető legjobb bánásmódban részesüljenek. Egyesületünk részéről dr. Veisz Gábor – aki a VSE elnökségi tagja is, – és dr. Bencze Mátyás, illetve áldozatsegítő munkatársunk vett részt.
Az elhangzott plenáris előadások azt hangsúlyozták, hogy akkor lehet sikeres az áldozatvédelem, ha az elkötelezett szakemberek mellett a jogalkotás is áldozatbarát, a sértettekben az eljárási jog nem csak a büntetőeljárás “tárgyát” látja. Ha a törvényhozás és a kormányzat ebben nem partner, akkor az áldozatok bizalma is jóval kisebb lesz bármilyen segítő szervezet felé.
A konferencia egyik fókuszában a kiberbűnözés, a bűnelkövetés ezen új, modern formája volt, aminek a megelőzésről és felkészült kezeléséről szólt egy előadást. A beszélgetés tanulsága az volt, hogy az itt lezajló támadások (on-line zaklatás, revenge-porn stb.) okozhatnak ugyanolyan súlyos, vagy még súlyosabb mentális sérüléseket mint a fizikai inzultusok, de talán megfelelő iskolai felvilágosító-nevelő munkával könnyebb is megelőzni az áldozattá válást.
Bemutatták a németországi Weisser Ring fiatal segítőkből álló segélyfórumát, valamint az online szolgáltatásokat (email, chat, messenger, skype segítségével), mivel ezekkel a modern lehetőségekkel eddig el nem ért célcsoportok is elérhetőbbé váltak. Feltétel ehhez a megfelelő technikai tudás, felszereltség és az emberi kapacitás is. Az online területen jellemzően sok önkéntessel lehet dolgozni, ami toborzási munkát, komoly felkészítési hátteret és továbbképzést, esetmegbeszéléseket igényel.
A konferencián felhívták a figyelmet arra, hogy a segítő szervezetek számára fontos a közösségi beágyazódás, akár szociális médiára, akár a hagyományos közösségi életre vonatkoztatjuk ezt. Az érzékelhető jelenlét a valóságos és a virtuális tereken (akár a bűnözéssel jobban sújtott városnegyedekben, akár a konfliktus-zónákban, akár a “cyber-bullying” internetes közegében) érzékelhetően javítja a hatékonyságot, mivel a gyors, közvetlen segítségnyújtás lehetőségét kínálja, továbbá az áldozatok nagyobb bizalommal vannak a már ismert segítők iránt. Mindennek természetesen komoly költségvonzata is van.
Több előadó hangsúlyozta a segítségnyújtás nyelvi dimenziójának fontosságát. Egyrészt azt, hogy a hatóságoknak és a segítő szervezeteknek az áldozatokkal érthető nyelven, nem szakzsargonban kell kommunikálni, másrészt pedig – külföldi származásúak számára – az anyanyelven történő segítségnyújtás jelentőségét. Ez utóbbi a Fehér Gyűrű számára részben megvalósult, mivel többnyelvű szóróanyagokat is készítünk, ill. angol és német nyelven is tudjuk a különböző szolgáltatásainkat nyújtani. Felmerült, hogy a hatóságok részéről szükség lenne különböző hivatali tájékoztatók értehetővé és elérhetőévé tételére és grafikus megjelenítésére.
Egy skót előadás a “stalking” bűncselekményének fogalmi elemeiről szólt. Ez a hazai “zaklatás” tényállásával rokon, és ezen a téren arra lehet felhívni a jogalkalmazók figyelmét (bírók, ügyészek, rendőrök), hogy a cselekmény megítélésekor figyelemmel kell lenni az áldozatok sajátos lelkialkatára, körülményeire. (A magyar jogban a “zaklatás” viszonylag új bűncselekmény, a jogalkalmazói gyakorlat még kiforratlan ezen a téren.)
További előadások témája a legnehezebben elérhető csoportok elérése volt pl. a családon belüli erőszakkal együtt élő gyerekek, az embercsempészet áldozatai vagy az időskorúak. A rövid, 10-15 perces mini prezentációk során pl. a svéd szervezet az idegen nyelvű segítség nyújtásról beszélt (20 nyelven biztosítanak tolmácsot, a portugálok a gyerekeknek szóló segítségről osztották meg a tapasztalataikat, a horvátok az aktuális projektjüket mutatták be, mivel az előzetes felmérés igazolta a hipotézisüket, hogy az érintettek(áldozatok) túlnyomó része nem érti a hivatalos papírokat és a jogszabályokat, összeállítottak egy közérthető írásos anyagot az áldozatok jogairól.
A konferencián szó esett még az aktuális GDPR bevezetésről, az áldozatok szervezetek közötti átirányításáról, a másodlagos viktimizáció elkerüléséről. Az izraeli szervezet a trauma áldozatainak eléréséről tartott előadást. Elsősorban a háborús övezetekben működnek nagyon aktívan.
Az éves taggyűlésen megszavazták a módosításokat, az új tagokat, új pozíciókat betöltő személyeket és elfogadták az új sztenderdeket. A Fehér Gyűrű tagja, dr. Veisz Gábor, aki a VSE elnökségi tagja is, ismertette a VSE 2017. évi beszámolóját és 2018. évi költségvetési tervét.
Munkatársunk bemutatta a bűnmegelőzési játékos projektünket, amely – az itthoni pályázati próbálkozások során ugyan nem keltett nagyobb érdeklődést – a külföldi áldozatsegítő szervek tagjai részéről viszont annál inkább. Nemzetközi együttműködő partnerek bevonásával tervezzük a külföldi pályázatokon való megjelenést és projektmegvalósítást. Elképzeléseink szerint más országok áldozatsegítéssel foglalkozó szakembereinek ötlete, véleményezése által egy olyan közösségi társasjáték jön majd így létre, amely adaptálható más országokra is – figyelembe véve az adott ország áldozatsegítői rendszerét.
A konferencia weboldala: http://www.vse2018.eu/
